A digitális iker koncepció lényege, hogy a fizikai rendszer modelljét a kibertérben is karban tartjuk: szenzorok adataival szinkronizáljuk az ikerpár állapotát, és lehetőség van fizikai beavatkozók vezérlésére is a kiber-modell alapján. Konkrét demonstráció: egy terepasztalon több kereszteződésen keresztül haladnak autók; ezek haladási információjukat (pozíció, sebesség, cél) és más információkat is közvetítenek a kibertérbei ikerpárnak. Három kereszteződéssel előttünk egy mentőautó áthaladása várható, ezért nem érdemes rástartolni a zöldhullámra; épphogy csökkenteni érdemes a sebességet. A témában felmerülő és megoldandó feladatok: - Milyen (más) esetekre alkalmazható jól ez a digitális ikerpár koncepció, a késleltetések kényszerű figyelembe vételével? - Milyen adatok, hogyan nyerhetők ki a CAN-buszról? Milyen más szenzorokat érdemes beépíteni? - Mikrokontroller-alapú adatgyűjtés- és aggregáció. - 4G / 5G kommunikáció az autó szenzoros központjától a "felhőig". - Egyéb adatforrások adataiak bejuttatása a "felhőbe". - Gráfelméleti feladatok megoldása a felhőben. - Többparaméteres optimalizációs feladatok megoldása a "felhőben". (pl. Kinek, mikor, hol érdemes "tankolnia"?) - A nagyszámú autó használati adatainak információi alapján rutinszerű viselkedések azonosítása, kilógó adatok azonosítása, optimális "nagyvárosi viselkedés" keresése a szokások alapján, - Vezérlő információk visszajuttatása a "felhőből" a a fizikai autóig. - Az autó aláveti magát a javaslatnak. (A vezérlés fizikailag hogyan valósul meg különböző szintű "önvezető" járműveknél?) - Térkép-alkalmazás API integrációja. - Elektromos töltőhálózat foglaltság-kezelése. - V2V kommunikáció, információ-megosztás. - Döntés-támogatási algoritmusok kialakítása.

Same in English